Zöld Misszió

Egy zöldebb világért

Mit számít az én szemetem?

2019. július 30. 11:51 - Zöld Misszió

szemetes1.jpegAmikor szóba kerül, hogy ki mit tesz a környezetvédelem érdekében, mennyire próbál környezettudatosan élni, nagyon sokszor hangzik el a címben is szereplő kifogás, hárítás. Mégis mit számít az én szemetem, ha a gyárak százszor többet szennyeznek, ha a Föld másik felén senki sem foglalkozik a környezetvédelemmel. Hiszen én csak csepp vagyok a tengerben, semmivel nem jobb a bolygónak, ha én odafigyelek, ez olyan kis mennyiség az egészet tekintve, hogy nem is számít. 

Ha őszinték akarunk lenni, valahol jogos. Egyetlen ember, egyetlen család ökológiai lábnyoma nagyon kicsi ahhoz képest, hogy az egész bolygón mennyi környezetszennyezés van, és valóban nem lesz látható változás attól, hogy egy valaki odafigyel. A gond ott van, hogy ha mindenki így gondolkodik, ha mindenki hárítja magáról a felelősséget, akkor senki sem fog tenni az ügy érdekében. És AZ már meglátszik.

Ne azzal foglalkozzunk, hogy mások mit csinálnak!

Az a baj ezzel a hozzáállással, hogy egy ördögi kört generál. Ha mindenki azzal takarózik, hogy a másik rosszabb, és erre hivatkozva nem változtat a saját hozzáállásán, akkor tulajdonképpen mindenki fel van mentve a cselekvés alól. Mert olyat mindig lehet találni, aki valamilyen szempontból rosszabb. Lehet, hogy X gyár sokat szemetel, de Y gyár szemete szennyezőbb. Már mutogathatnak is egymásra oda-vissza. Helyénvaló, hogy akkor egyik sem változtat? Szennyezzünk nyugodtan tovább, nem számít?

hulladek2.jpeg

A lényeg, hogy az a tény, hogy valaki magánemberként keveset szemetel, nem jelenti azt, hogy neki nem kellene megpróbálni a keveset is mérsékelni. Nem azon az egy-két zacskón múlik a bolygó jövője nyilván, de ha a megfelelő hozzáállás el tudna terjedni kellőképpen, el lehetne érni látványos változásokat. De addig, amíg a nagy többség nem hajlandó odafigyelni, és azzal takarózik, hogy más többet szemetel, nem lesz érdemi eredmény.

Bármennyire is kényelmetlen a változtatás, eljutottunk arra a pontra, hogy muszáj cselekedni, mert már most súlyos állapotok uralkodnak, és ez csak rosszabb lesz. Amikor élhetetlenné válik a Föld, senkit nem fog érdekelni, hogy ki szennyezte jobban a környezetet: annak, aki csak csepp a tengerben, pontosan olyan rossz lesz, mint annak, aki nagyban csinálta. Éppen ezért fölösleges mentegetni magunkat.

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldmisszio.blog.hu/api/trackback/id/tr314986782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2019.07.30. 16:43:42

A zöldekkel az a baj, hogy alapvetõen soha nem a problémát akarják megoldani, hanem jó kommunista módjára az ideológiailag helyes módon gondolkodó társadalom kialakítása a cél. Aztán, ha az ideológiailag helyes módon gondolkodók elég sokan lesznek, el lehet kezdeni a nem helyesen gondolkodók átnevelõ táborba zárását, esetleg fõbe lövését. Aztán jönnek majd a kevésbé helyesen gondolkodók, illetve azok, akikrõl valakik azt mondják hogy ilyenek. Közben persze a környezet állapota egyre szarabb lesz, de ez csak növeli az éberség szükségességét. Volt már ilyen harc, csak akkor azt az elnyomó kapitalisták ellen vívták. Jól csõdbe is ment az egész kóceráj, csak sajnos benne mi is. Most meg majd az egész bolygó.

Az épeszű megoldás ezzel szemben a technológia változtatása lenne. Pl. kijelölhetnének vagy 4-5 olyan anyagot, ami a háztartási hulladékban elõfordulhat, Pl. egyféle fémet, vagy kétféle mûanyagot, üveget. Az ilyen hulladékot aztán viszonylag könnyen 100%-osan fel lehetne dolgozni: a szemetet porrá őrölnék, a szerves anyagokat baktérium dolgozhatná fel, a többit pedig viszonylag könnyen szét lehetne választani, legalábbis ha az anyagokat gondosan választják meg. És máris megszûnt a szemét 90 százaléka, plusz visszanyertünk egy rakás nyersanyagot amit újra fel lehet használni. Persze a dolog részletes kidolgozása nem olcsó, a gyárakat rávenni az egységes csomagolásra még sokkal drágább, viszont az aktivizmussal ellentétben ezzel eredményt is el lehetne érni.

acycloren 2019.07.30. 17:41:00

A magyar ember még mindig túl szegény ahhoz, hogy komoly szennyező, szemetelő legyen világviszonylatban, ráadásul sokkal jobb a magyarországi kommunális szemétgyűjtés rendszere, mint sok másik országban.
Nyilván idegesítő, amikor valami sutyerák az erdőszélen hagyja a hulladékát, ezeket ott helyben agyon is lőhetnék szerintem, de összességében a magyar sokkal kevesebb szemetet termel, mint egy skandináv, amerikai, brit vagy német ember.

Tehát világszintű szeméttermelésért meg a teknős fiókák pusztulásáért nem lehet a magyarokat okolni. Ahhoz nem termelnek elég szemetet, az óceánoktól távol is élnek a magyarok, rádásul a szemét nagy része nem illegálisan kerül lerakásra. A helyi szintű szemetelés probléma, tehát hogy a hulladékot, sittet kiviszi a geci az erdőbe és otthagyja.

midnight coder 2019.07.30. 19:37:07

@acycloren: Annál is inkább, mert a tenger kerülő szemét elenyésző része kerül csak Európából a tengerbe. Kis hazánkból leginkább két esetben:

1. A tahó a folyóba dobja a szemetét.
2. A tahó az árokba, erdőbe dobja a szemetét és onnan kerül a patakba.
3. A tahó az utcán dobja el a szemetét, és onnan mosódik bele a csatornába.

Ergo, ha Európában harcolni akarnánk a tengeri állatok megmentéséért, akkor arra kellene koncentrálni, hogy a tahó ne dobja el a szemetet, mert az hogy a lelkes aktivista nem 3 kiló mûanyag szemetet termel csak másfelet bár valóban üdvözlendõ, de a dolog szempontjából semennyi jelentősége nincs.

midnight coder 2019.07.30. 19:38:20

@midnight coder: Szerk: 3 esetben, mert a 2. és a 3. -at eredetileg egynek terveztem.

szepipiktor 2019.07.30. 21:35:57

Az első sorok igazolják, hogy ez a poszt a szervezett ökoterrorista mozgalom propagandája csupán.
Ez a dolog:
"nagyon sokszor hangzik el a címben is szereplő kifogás"
gyakorlatilag soha, sehol nem hangzik el, ez egy kitaláció ahhoz, hogy után a propaganda megszülethessen.
Sajnos a méregzöldek a szokásos módon nem a probléma megoldására koncentrálnak, hanem az alsó szinteken az egyén életét akarják módosítani. Ez az összes aktivista mozgalomra jellemző.
A környezetvédők a klasszikus "Védd a fákat, egyél hódot!" elvet képviselik.
A szemét-dolognál sem az a megoldás, hogy mi mit használjunk vagy ne használjuk, hanem hogy ami veszélyes, az annak megfelelően kell kezelni!
Most az ilyen petpalackos meg hasonló látszatakcióikkal valójában felmentik azt a halmazt, akik az egészért felelősek, hiszen ennyi erővel azért is harcolhatnának, hogy ne fűtsek fával, mert így megmenthetem az amazonasi erdőket. Persze én sem fűtök brazil fával, miközben mással mint fa, nem tudok fűteni, mivel nálunk nincs szolgáltatás mára.
Tehát az amazonasi őserdők miatt én pusztuljak itt el.
Ez a környezetvédő mozgalmárok alapelve!
Érdekelne a szerző éves szeméttermelése! Fogadni mernék, hogy legalább a tízszerese az enyémnek.
De majd ő megmondja hogyan!
Inkább azt mondja meg, hogy ha fizetek a szemétszállításért, de a szükséges szemeteszsákokat évek óta nem kapjuk meg, ezért drágán megvesszük, majd végül nem is szállítják el a szemetet, na akkor mi a megoldás?
Környezetvédelmileg...
Vagy örömmel olvasnék a másik - minapi propagandártól - arról, hogy hogyan kell egy háromgyerekes családnak a hétvégi bevásárlást "zacskók" meg csomagolás nélkül megoldaniuk. ja ha 30 kilós anorexiás szőke vega kiscsaj ad tanácsot, akkor biztos képben van sok kilónyi tőkehús, tej és minden más ömlesztett cipelésében.

232323 2019.07.30. 22:40:27

szarok en ra. en gazdag akarok lenni szoval ahol tudok spotolok az idommel. beledontok mindent a szemetbe es inkabb a cegemet epitem.

a luzerek meg vigyazzanak a bolygora.. aztan ed addig lekurom a szokeket a sok gempammal.

midnight coder 2019.07.31. 07:16:01

@232323: A bolygót főleg a csórók szennyezik. Európában a szemét zárt tárolókban végzi a legrosszabb esetben is, de Afrikában erre kicsi az esély. És a németek beborítatják az országukat Made In China napelemekkel, de ezt Etiópia sokára engedheti meg magának. Ráadásul a Made In China napelemek gyártása során keletkezett veszélyes hulladék is rossz esetben a tengerben landol - persze ilyenkor Kína szemetel, a napelemeket pedig jó kis környezetszennyező hajókkal szállítják el a derék ökotudatos németekhez.

pioneer2016 2019.07.31. 07:29:05

Orbán nem régen azt nyilatkozta, hogy klíma meg környezetvédelemmel akkor foglalkozik, ha az EU forrást (anyagi) biztosít rá. Az is hozzáfűzte, hogy először beszéljünk a pénzről. Teljesen egyetértek Orbánnal. Szelektív hulladékgyűjtéssel és környezetvédelemmel akkor foglalkozom, ha megfizetik. Mondjuk Orbán.

csakférfi 2019.07.31. 07:30:45

@midnight coder:
”Kutatók Seattle partjainál kifogott kagylókat vetettek alá tesztnek, ami döbbenetes eredményt hozott: pozitív lett az opiátokra.

Amerikában egyre többen csúsznak rá az opiátokra, de annyira, hogy az már a vízi állatvilágot is veszélyezteti: Seattle partjainál kifogott kagylókat teszteltek opiátokra, ami pozitív eredménnyel zárult. Eredetileg a kagylókat arra használják, hogy azokon vizsgálják meg az óceán szennyezettségét, és egy ilyen, esedékes vizsgálat során vették észre, hogy jelenetős mennyiségű opiát van már a vízben is. Egy ilyen vizsgálat során 18 különböző helyen teszik ki a kagylókat, majd bizonyos idő elteltével kiszedik azokat az óceánból, és megnézik, mit szűrtek ki a tengerből. A legutóbbi teszt során a 18-ból 3 helyen tapasztalták az opiátszennyezettséget, ami úgy kerül az óceánba, hogy a szerhasználók mindent a WC-be dobnak, ami aztán a szennyvízzel együtt az óceánba kerül. A kutatók szerint a kagylók nincsenek veszélyben, nem okoz náluk káros fizikai hatást az opiát, de a halak esete már más tészta. Most épp azt vizsgálják, például lazacokon, hogy náluk milyen hatást vált ki az óceánba kerülő opiát.”

Forrást mellőzöm.

"fejlett országokban egy lakos átlagosan 1 kg hulladékot termel naponta. A legegyszerűbben úgy lehet megszabadulni a szeméttől, ha ásunk egy gödröt, és belerakjuk a hulladékot, úgynevezett landfillereket hozunk létre. A szemétlerakó hátránya azonban az, hogy rengeteg helyet foglal, például a New York-i Fresh Kills szeméttelepet az űrből is látni lehet. Ha a gyűjtőkonténerek nincsenek megfelelően szigetelve, a talajvízbe vegyszerek és más mérgező anyagok kerülnek. Ha nincs megoldva a ventilált hűtés, a szemét bomlásakor keletkező metán felrobbanhat.”

Minél többet magyaráznak emberek....annál jobban bizonyítjàk....o.s.t.o.b.á.k

csakférfi 2019.07.31. 07:36:28

@pioneer2016:
Csak egy dölyfös...cinikus...egoista ember beszél így. Ahogy te.
Gatula.
Az ovodás korod óta tartó agymosás sikeres lett.
”én alfa vagyok.......én alfa vagyok.....én alfa vagyok”
Mindenki más lúzer.

csakférfi 2019.07.31. 07:41:36

A posztnak......

”Veszprémi Egyetem kutatóinak 2015-ben jelent meg a Journal of Cleaner Production tudományos folyóiratban egy cikke a témában, amely az eddigi tudományos kutatásokat összegezte. Talán az egyik legérdekesebb információ ebben, hogy

az élelmiszeripar környezetei hatásainak a 45 százalékát a csomagolások teszik ki.”

A vegák is elhallgatják ezt....bezzeg a tehenek szellentenek....bezzeg a húsevök gyilkosok....

Mennyi töménytelen ferdítés.....hazugság.
Gratula.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2019.07.31. 07:49:02

baromsag, van hulladekkezelo rendszer Mo.on.évi 22e Ft ert kezelik a hulladekot, válogatják, tomoritik lerakjak a maradekot, megfelelo lerakóba. ennyi. fizetem, szelektivan is, kertes hazamban komposztalunk. mi a faszt kene meg tennem? kimenni a ciganysorra szemetet szedni?
köcsögök.

csakférfi 2019.07.31. 07:50:49

Folyt.....

”ivóvíz mindenki számára alapvető élelmiszer, így hatalmas egészségügyi kockázattal bír.Fontos lenne, hogy az ivóvízben található nem kívánatos anyagokat eltávolítsuk.

Manapság a gyógyszerek fogyasztása mindennapossá vált, tömegesen kerülnek eladásra a fogamzásgátlók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok, pszichiátriai gyógyszerek, melyek nem tűnnek el maradéktalanul az emberi szervezetben, hanem eredeti formájukban, vagy némiképp átalakulva a kiválasztás révén a természetbe kerülnek.

Európában 4000 aktív gyógyszeranyagot alkalmaznak (Mompelat, 2009).

Németországban 2001-ben 836 tonna aszpirint, 622 tonna paracetamolt, 345 tonna ibuprofent, 86 tonna diklofenákot gyártottak (Mompelat, 2009). Amerikában 11 000 000 kg antibiotikumot fogyasztanak el évente, a természetes és szintetikus hormonokat orálisan a fogamzásgátlás és hormon-kezelés során szintén kiemelkedő nagyságrendben fogyasztják (Soliman, 2003).”
...
"
A számokból látszik, hogy igazán nagy mennyiségekről van szó. Egyes feljegyzések szerint évente 10%-al növekedik a gyógyszerek fogyasztása (Mompelat, 2009). És ekkor még nem beszéltünk, az állattenyésztés során felhasznált gyógyszerekről !

Az emberi és állati kiválasztás során a le nem bontott gyógyszerek, drogok, hormonok és azok metabolitjai a szennyvízbe, talajvízbe, természetes vizekbe, majd a poharunkba jutnak. És kezdődik a körforgás elölről!"
....
másik oldalról összegyűjtöttünk négy fontosabb adatot, amelyekkel nem árt tisztában lennünk:

Egy kicsit a születésétől a szobatisztaság eléréséig átlagosan 4500 alkalommal teszünk tisztába.
Ez gyerekenként nagyjából 1 tonna veszélyes hulladékot jelent. Magyarországon évente 100 ezer tonna pelenka kerül a hulladéklerakókba.
Egy pelenka lebomlási ideje átlagosan nagyjából 100 év.
Hulladékégetés esetén ez veszélyes hulladéknak minősül, továbbá a bennük lévő műanyag égésterméke egészségkárosító."
...
"Márpedig a szemét óriási gondot jelent a csendes-óceáni Vanuatu nevű kis ország számára: a klímaváltozás következtében emelkedő vízszint miatt amúgy is szenvedő szigetcsoport partjainál felgyűlik az óceáni szemét. Ezért kénytelen élen járni a környezetvédelmi intézkedésekben:

a műanyag zacskókat, evőeszközöket, poharakat stb. már korábban betiltották, most jönnek az eldobható pelenkák.
Az intézkedés 20 ezer csecsemőt érint, a szüleik nem örülnek a tiltásnak, ám a kormány hajthatatlannak tűnik"

Tisztelt poszt.
Nyúlfarknyi szösszeneted csak féligazság.
Azaz....hazugság.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2019.07.31. 07:52:57

jaaa es meg valami
rinyal mindenkina pet palack miatt 1000 cikket ir a sok barom, de hogy VAN a magyar talalmany szóda, es 20 l.es allo alu palackban fillerekert lehet venni szódat bárhol, arrol nem esik szó, az ciki mert a falusi kocsmakban van ilyen fuáj...

acycloren 2019.07.31. 08:31:26

@midnight coder: A környezetszennyező tengerjáró hajókról szóló álhíreknek ne nagyon dőlj be. Igaz, hogy rossz minőségű olajjal hajtják a motorjaikat, de a tengerjáró hajók fajlagosan nem sokkal több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az autók. Fajlagosan, tehát a szállított teher tömegét és a távolságot figyelembe véve a legkörnyezetbarátabb szállítási mód még mindig a tengeri hajózás.
Amiből fajlagosan is többet bocsát ki a tengeri hajózás, az a kén-dioxid. Mert a rossz minőségű olaj magas kéntartalmú.

De ha a sok millió tonna árut szárazföldön akarnád mozgatni, akkor sokkal több CO2-t pöfögnének ki a kamionok, mint a konténerszállító hajók.

Tehát a tengeri hajózás szennyez, de pont nem a rovására írt üvegházhatású CO2-t nyomja nagyobb vehemenciával a légtérbe, hanem a máshogy veszélyes kén-oxidokat.
Át kell állni földgázra, metanolra és kész.
A tengeri hajózásra szükség van.

acycloren 2019.07.31. 08:37:01

@FILTOL: Magyarországon a csapvíz kifejezetten jó, legalábbis ahonnan én származom ott kellemes volt. Ennek ellenére az én családom is átállt az ásványvízre a korai 2000-es években, a reklámok és a divathullám hatására (mert az Apenta 1000 méter mélyről jön, perszehogy azt akartunk inni), aztán pár év alatt erről leszoktunk, mert kiszámoltam, hogy mennyi pénzt baszunk el palackos vízre, meg a PET palackok gyűjtése is problémás lett, mert a sok proli nem taposta laposra, csak belebaszta a tarsasházi kukába, amit köbméterenként fizettünk. Tehát levegővel telt kukák után fizettünk.
Így visszaálltunk csapvízre.
Itt Ázsiában vagy víztisztító gépből töltöd a palackjaidat vagy palackos vizet veszel. A csapvíz nem biztonságos.

csakférfi 2019.07.31. 09:05:55

@acycloren:
"1 tonna etanol elôállításakor 2007-ben a kukorica-
termesztéshez 11 GJ (3 t kukoricából lesz 1 t etanol),
míg a gyártáshoz 9 GJ exergiabemenetre volt szükség,
azaz a 29,43 GJ bioetanolhoz 20 GJ exergiát használ-
tunk fel. 2005-ben a jobb termésátlag miatt az exergia-
bemenet csak 4,4 GJ + 9 GJ = 13,4 GJ volt.
Az adatok azonban még kevésbé pozitívak, ha fi-
gyelembe vesszük a bioetanol-gyártásnál is az embe-
rimunka-igényt és az infrastruktúra (épület, gépek)
exergiaigényét. Ekkor Patzek értékelése szerint a
gyártási exergiafelhasználás 1 t etanol elôállításánál
18,9 GJ-ra növekszik [6]. Azaz a 2007-es adatot hasz-
nálva 29,9 GJ fosszilis üzemanyag exergiával 29,4 GJ
bioetanol-exergiát állítunk elô. Természetesen az
exergiamérleg pozitívabb lesz, ha a DDGS exergiáját
is figyelembe vesszük.
Konklúzió
A számításokat összefoglalva arra a következtetésre
kell jutnunk, hogy fizikai szempontból a bioetanol
elôállítása és felhasználása hosszú távon nem alkal-
mas a fosszilis üzemanyagok kiváltására. Pénzügyileg
lehet, hogy megéri, ám a Föld egyensúlyát nem a
pénz irányítja, hanem a természeti törvények, márpe-
dig ez a folyamat a természet hosszú távú kizsákmá-
nyolását jelenti, ami éppen ellentétes az eredeti el-
képzelésekkel.
Levonhatjuk azt a következtetést, hogy bioetanolt
használni (hazánkban) nem célszerû, bármilyen is a
pénzügyi támogatottsága. Kedvezôtlen idôjárás esetén
elôfordulhat, hogy több exergiát kell befektetni a ter-
mesztésbe és az elôállításba, mint amennyit kinye-
rünk, ha csak a bioetanolt tekintjük, és nem nézzük
azt, hogy a folyamat mellékterméke szerencsésen
hasznosítható. Ez utóbbit azért is érdemes figyelmen
kívül hagyni, mert egyrészt ennek is vannak járulékos
terhei (tárolás, szállítás), másrészt jelenleg a kereslet
messze alul marad a keletkezett mennyiséghez ké-
pest, így a DDGS, a szárított gabonatörköly felesleg-
ként jelenik meg, tehát a veszteségoldalon kell számí-
tásba venni.
Fontos, hogy jelen tanulmány csak tájékoztató jel-
legû, a módszer korlátai miatt inkább csak a nagyság-
rendet, a tendenciát mutatta meg. Azonban minél
részletesebb egy vizsgálat, annál több tényezôt szá-
mol bele a folyamatba, amibe anyagot-exergiát-pénzt
kell befektetni, vagyis összességében az elôállítás ha-
tékonyságát tovább csökkenti.”

A linket mellőzöm.
Tájékozódj mielőtt megoldást javasolsz.
:)

csakférfi 2019.07.31. 09:42:42

@hegyépülés:
Szepipiktornak igaza van.
Miért?

Pl-ul ezért....

"figyelmességért cserébe a fesztiválozókat ellátják különféle meglepetésekkel. Kánikula esetén megengedik a nagyobb ásványvizes és üdítős palackok bevitelét (az alap a 0,5 l-es méret), illetve párakapukat és vizes kapukat helyeznek el a rendezvény egész területén, ahol lehűthetik magukat a melegtől szenvedők.

A szervezők ilyesfajta tevékenységét az állam és az Európai Unió is támogatja nem is kis összegekkel. Például a Szegedi Ifjúsági Napokon a „kampány keretében az állam és az Unió több, mint 25 millió forint támogatást nyújtott. A fesztivál már elnyerte a „Zöld Fesztivál" minősítést. Szórólapjaikon leírják, hogy mennyi káros anyag kerül a levegőbe fejenként, ha valaki busszal, vonattal, kerékpárral, vagy kocsival érkezik. A SZIN honlapja segítséget nyújt abban is, hogy az egy városból érkezők egymásra találjanak, és egy teli kocsival érkezzenek a fesztiválra üzemanyagot és káros anyagot „spórolva". Kihelyeztek bringaerőművet és „sörkollektort" is, ezzel is csökkentve a rendezvény energiaszükségletét. A fesztivált követően megnézik az Ökolábnyomot (azaz, hogy mennyivel fogyasztottak több energiát a megengedettnél) illetve a CO2 kibocsátást, és ennek elnyelésére fákat telepítenek majd.
A Szegedi Ifjúsági Napok elsőként tűzte zászlajára a fenntartható fejlődés, az ökotudatos életmód népszerűsítését.”

:)

midnightcoder2 2019.07.31. 10:31:05

@csakférfi: A fejletlen országokban majdnem ugyanannyi szemetet termelnek, de ott nem zárt konténerbe kerül, hanem a tengerbe. Amikor Tunéziában jártam, az országút végig tele volt szeméttel, mintha egy óriási szemétlerakóban járnánk, csak a szállodák körül szedték össze. De a tenger is teli volt mûanyag szeméttel.

Igazából szerintem a háztartási szemét azért gond, mert ezerféle fém, papír, mûanyag van benne, ezért gazdaságtalan a feldolgozása. Ha a felhasznált fémek és mûanyagok számát drasztikusan csökkentenék, mondjuk egy fajta fémre és vagy két fajta mûanyagra, máris fel lehetne dolgozni gazdaságosan.

midnightcoder2 2019.07.31. 10:34:28

@acycloren: Attól függ, hol. Pl. nálunk itt Pesten ahol most lakom, valóban jó, azt is iszom. Az anyósnál ihatatlan, tele van klórral és fura íze is van. Pesten ahol elõzõ helyen laktam eleinte jó volt, aztán azt is telenyomták klórral, de legalább fura mellékíze nem volt. Ott eleinte simán ittam, aztán a klórozás után áttértem szûrõ kancsóra. Itt szerencsére nem kell.

midnightcoder2 2019.07.31. 10:36:41

@acycloren: Nem azt mondom, hogy nem kell tengeri szállítás (bár pár dolgot azért gyárthatnánk Európában is), de pár ezer nagy hajót jóval könnyebb lenne környezetbaráttá alakítani mint pár milliárd autót.

Pepejoe 2019.07.31. 12:21:36

@midnightcoder2:
Az a "baj" európában, hogy pont a környezetvédelem és annak aggályai miatt rengeteg dolog gyártása, a műanyag sámlitól kezdve a galvanizált termékekig olyan bonyolult lett a sok engedélyeztetés stb. miatt, hogy olcsóbb kínában gyártatni minden bizbaszt és hajóztatni, mint itt termelni. A saját gazdaságunkat öljük ezzel de ez van. Egy melóhelyemen régen 100% nyákgyártás volt, aztán áttértek a kínából kereskedésre lassan mert itt olyan költségek voltak a végén hogy besz.rás, a rengeteg galvániszap, egyéb veszélyes hulladékok, állandó ellenőrzések...ami nem is baj, de nem ingyen nézik azt az 1 pohár mintát a csatornából. Nem beszélve az ipartelepet lassan körbenövő lakóparkról, ahol hisztizni kezdtek a lakók amint megszokták a helyüket, hogy itt zaj van néha (tényleg néha) és ronda beton a kerítés. Hát bazz :/ nem néztél körbe?
süti beállítások módosítása